Számos vár, kastély, templom és egyéb érdekesség található panziónk közelében. 

Szigligeti vár

A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. A vár legrégebbi része az öregtorony, amely délen, a legmagasabb ponton áll. A 14-15. században bővítették az alsóvárat, 1531-1540 között Török Bálint építtette. A szigligeti vár végvárként védte a Balaton vonalát a török háborúk alatt. A XVII. századig többször átalakították. A 17. század végén villámcsapástól leégett. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni, viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását, köveiből épültek fel a vár alatti szép nemesi kúriák. A 239 m magas Várhegy tetején hosszan elnyúló, elromosodott épület helyreállítása folyamatos.

Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra. A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba. Itt volt az egykori öregtorony és várúr palotája és tornya. 1991-ben látványos munka kezdődött el a várban, teljes feltárása, helyreállítása folyamatos.

Pénztári nyitva tartás: 2012. március 15. - október 30.

H-V 9:00-18:00 - Belépő: felnőtt: 600 Ft; gyermek: 300 Ft

A vár egész évben látogatható.

Esterházy Kastély – Irodalmi Alkotóház

A kastélyt 1780 körül 15. századi alapokra építették, jelenlegi klasszicista formáját 1815-ös átépítése során nyerte el. Első tulajdonosa báró Putteani Géza volt, (első épületét br. Putteani Vencelné építette, ő a szigligeti várat egykor birtokló Tóti-Lengyel család leszármazotta volt) gróf Esterházy Pál tulajdonába 1916-ban került, aki ismét átépítette. Halála után 1945-ig özvegye volt a tulajdonos, a kastély 1952 óta, Bölöni György író kezdeményezésére irodalmi alkotóházként működik, 1968 óta nemcsak írókat, de más alkotóművészeket is fogad, a rendszerváltás óta a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonában áll. Az alapítvány a szigligeti mellett több alkotóházat is kezel.

Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány

Irodalmi Alkotóháza

8264 Szigliget, Kossuth u. 17.

Tel/fax: 06 (87) 461-014

email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Avasi templom

Négyszögletes szentélyű Árpád-kori falusi templom maradványai. A négyzetes alapú toronyra nyolcszögletű felső rész került, majd erre nyolcszögű kőgúlatető épült. A torony épülete az eredeti tetőzettel ma is látható.

A falu népe a templom köré temetkezett, a temető nyomai ma is felfedezhetők, néhány régi sír veszi körül a romot. A XIV-XV. században északi oldalán kápolnával és csontházzal (ossarium) bővítették. A kápolna alapjai ma is látszanak. Pusztulása 1544 és 1550 között következett be a törökök támadásának következtében. Helyreállítását 1958-59-ben végezték el.

Szentháromság kápolna

A Szentháromság, vagy más néven Szőlőhegyi kápolna a Rókarántó dombon emelték 1845 és 47 között. A klasszicista stílusú épületet szőlősgazdák adományaiból építették.

Fehérre meszelt falaival azóta jellegzetes képet ad a dombnak. A műemlékké nyilvánított Kápolnában évente egyszer, Szentháromság vasárnapján tartanak szentmisét.

Szigligeti tájház

Műemlékvédelem alatt álló épület, a Kisfaludy u. 8. szám alatt. A helyi paraszti élet emlékeit bemutató kiállítás.

Nyitvatartás: jelenleg nem látogatható

Ó-vár

A szabályos kúp alakú Óvár, vagy népiesen a Királyné szoknyája nevű domb tetején állt az óvár, mely valószínűleg a szigligeti vár elővára lehetett. Az ásatások során alapfalai kerültek elő.

Az építmény korát a rövid ideig tartó ásatás alkalmával előkerült néhány jellegtelen edénytöredék alapján nem lehetett meghatározni. A faragott kövekből mégis szinte biztos, hogy egy római őrtorony alapjai láthatók. A rómaiak körülbelül 400 évig uralkodtak Pannóniában, /Kr. u. 12-427./ egyik legfontosabb hadiútjuk:- a Savaria Sopianae közötti ezen a tájon vezetett, annak védelmére építették hatalmas quaderkövekből ezt a kis várat is. A honfoglaló magyarok még itt találták a megromlott falakat s később, mikor megépült az új vár, kapta az Óvár nevet. A hegy másik neve: Öreghegy arra utal, hogy itt voltak a falu legrégebbi szőlőültetvényei.